Esettanulmány szakdolgozatban- egyszerű, hatékony megoldások

Last Updated on October 24, 2025 by Andrea Koza

Esettanulmány szakdolgozatban – A szakdolgozat írása során mindenki eljut ahhoz a ponthoz, hogy el kell döntenie: milyen kutatási módszert válasszon. A legtöbben ilyenkor kérdőíves felmérésben vagy interjúkészítésben gondolkodnak. Pedig van egy másik, legalább ilyen hatékony és sok esetben izgalmasabb lehetőség is: az esettanulmány.

Az esettanulmány a szakdolgozatban olyan kutatási forma, ahol egy konkrét esetet, eseményt, projektet vagy szervezetet vizsgálsz meg mélységében, és a valóságos adatokból, megfigyelésekből vonod le a következtetéseidet. Ez nem csupán leírás – hanem gyakorlati elemzés, amely megmutatja, hogyan alkalmazható az elmélet a gyakorlatban.

Ebben a cikkben megtudod

• mi az esettanulmány lényege és mikor érdemes alkalmazni,
• hogyan épül fel az esettanulmány a szakdolgozatban,
• milyen témákban és formában használható,
• mit jelent, ha az egész dolgozat egyetlen esettanulmányra épül,
• valamint a végén találsz egy GYIK részt is, a leggyakoribb hallgatói kérdésekkel.

Mi az esettanulmány és hogyan kapcsolódik a szakdolgozatodhoz?

Az esettanulmány az adatgyűjtés egyik formája, amely során egy már megtörtént jelenséget vizsgálsz meg. A cél, hogy a tapasztalatok és tények alapján véleményt, következtetéseket vagy akár új elméletet fogalmazz meg.

Az esettanulmány kétféleképpen kerülhet be a szakdolgozatba:

1. Mások által készített esettanulmányok feldolgozása
   Ilyenkor korábbi eseteket elemzel: megvizsgálod, hogy a megfigyelt jelenségek milyen összefüggéseket hordoznak a te témád szempontjából, és milyen új következtetéseket tudsz levonni belőlük.
2. Saját esettanulmány készítése
   Ekkor te magad választasz ki egy jelenséget vagy eseményt, amit megfigyelsz, dokumentálsz, majd elemzel. Leírod a tapasztalataidat, és az észlelt tényeket kiegészíted a saját benyomásaiddal és érzéseiddel.

Az esettanulmányos kutatás tehát gyakorlati tapasztalatokon alapul, és jó módja annak, hogy szakmai észrevételeket fogalmazz meg, ne csak elméletet ismételj.

Mikor érdemes esettanulmányt készíteni szakdolgozatban?

Esettanulmányt akkor érdemes alkalmazni, ha a célod:

• egy új helyzet elemzése,
• egy beavatkozás hatásának vizsgálata, vagy
• egy már működő módszer fejlesztésének lehetősége.

Ez a kutatási forma különösen hasznos, ha a témád valós problémához vagy gyakorlati példához kapcsolódik. Néhány tipikus terület, ahol hatékonyan használható az esettanulmány szakdolgozatban:

• jogi esetek és azok összevetése jogszabályokkal,
• pszichológiai megfigyelések és beavatkozások,
• orvosi kezelések és terápiás tapasztalatok,
• ügyfélszolgálaton jelentkező panaszok kezelése,
• termékhasználati tapasztalatok,
• szolgáltatásminőség-elemzések,
• extrém és általános esetek összevetése egy szervezetnél.

Ezek mind olyan helyzetek, ahol a hallgató valós, megfigyelhető eseményekből indulhat ki, és saját következtetéseket vonhat le.

Az esettanulmány szerkezete a szakdolgozatban

A legtöbb sikeres esettanulmány három nagy logikai egységre bontható:

1. Tények ismertetése

Ebben a szakaszban leírod, mit vizsgáltál meg:

• kit, mit, mikor, hogyan és milyen körülmények között figyeltél meg,
• milyen társadalmi, gazdasági vagy szervezeti környezetben zajlott az esemény,
• milyen probléma jelentkezett,
• volt-e a résztvevőknek elképzelése a probléma megoldásáról.

A cél, hogy az olvasó pontosan értse, milyen háttérben zajlott a vizsgálat.

2. Saját benyomások és észrevételek

Ez az esettanulmány értelmező része.
Ebben a szakaszban már nemcsak leírod a történteket, hanem elemzed is őket.

Gondold végig:

• miben tér el a te véleményed az alkalmazott módszertől,
• hogyan reagáltak az érintettek,
• milyen eredmények születtek,
• milyen tapasztalatokat és tanulságokat vontál le.

Ez a rész mutatja meg az önálló gondolkodást és a szakmai érettséget, amit az értékelők különösen nagyra értékelnek.

3. Következtetések és javaslatok

Végül összegezd a tapasztalatokat és fogalmazd meg a saját javaslataidat:

• Mit javasolnál még vizsgálni?
• Milyen módszert módosítanál vagy fejlesztenél tovább?
• Milyen új megközelítést próbálnál ki és miért?

Az esettanulmány végén legyen egy összegző, előremutató rész, ami lezárja a kutatásod logikáját.

Amikor az egész szakdolgozat egy esettanulmány

A szakdolgozatoknak több típusa van: lehet történeti, szakirodalmi, modellvizsgáló vagy akár teljes egészében esettanulmány jellegű.
Ebben az esetben a teljes dolgozat egyetlen konkrét esetre épül.

Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?

Egy példán keresztül könnyen érthető.

Képzeld el, hogy egy termékforgalmazó társaság, a „RepülőBigyóForgalmazó Kft.” online értékesít, de túl sok ügyfélpanasszal szembesül.
A vezetőség szeretné javítani a helyzetet.
A szakdolgozatod címe lehet például:

„Ügyfélpanasz-kezelés a RepülőBigyóForgalmazó Kft.-nél”

Hipotézis:
A panaszkezelés jelenleg nem hatékony, ezért a vásárlók jelentős része elégedetlen és nem tér vissza. Az XY módszer bevezetése javítaná a helyzetet.

Cél:
Bemutatni, hogy az XY módszer bevezetése szükséges és megfelelő, valamint leírni, hogyan lehet a cégnél megvalósítani, és milyen eredmények várhatók.

A dolgozat tartalmi felépítése esettanulmányként

1. Bevezetés – téma, cél, hipotézis.
2. A vizsgált szervezet bemutatása – külső és belső környezet, működés, termékek, piac.
3. A probléma ismertetése – tényadatok, statisztikák, saját megfigyelések.
4. A jelenlegi rendszer bemutatása – pl. ügyfélnyilvántartás, panaszkezelés, belső folyamatok.
5. A lehetséges megoldások áttekintése – több alternatíva rövid összevetése.
6. A javasolt módszer részletes ismertetése – előnyök, hátrányok, alkalmazás módja.
7. Bevezetési terv – szükséges átszervezések, erőforrások, feladatok.
8. Várható eredmények és jövőbeli fejlesztési irányok.

Ez a struktúra biztosítja, hogy a szakdolgozatod átlátható, logikus és tudományosan is elfogadott legyen.

Kapcsolódás az előző esettanulmányos elemekhez

Ha az előző részben említett (ahol az esettanulmány csak része volt a teljes dolgozatnak) három fő esettanulmány-blokkot (tények – észrevételek – javaslatok) nézzük, itt mind megjelennek, csak nem egymás után, hanem a dolgozat különböző fejezeteibe beépítve.

Így az egész szakdolgozat egyetlen nagy esettanulmányként működik, amelyben a megfigyelések, elemzések és következtetések egymásra épülnek.

Esettanulmány a szakdolgozatban – gyakorlati tanácsok

• Válassz konkrét esetet: egy cég, projekt, intézkedés vagy folyamat vizsgálata mindig kézzelfoghatóbb.
• Dolgozz tényekkel: ne csak leíró jellegű legyél, hanem adatokat, dokumentumokat, eredményeket is használj.
• Legyen világos cél: pontosan határozd meg, mit szeretnél bemutatni vagy bizonyítani.
• Vonj le következtetéseket: ne csak megfigyelj, hanem értelmezz is.
• Használd a szakirodalmat: támaszd alá az elemzésedet releváns forrásokkal.

Gyakori hibák, amelyeket érdemes elkerülni

• túl általános, felszínes leírás,
• hiányzik a kutatási kérdés vagy hipotézis,
• nincs világos kapcsolat a probléma és a megoldás között,
• az elemzés helyett csak történetmesélés zajlik,
• hiányzik a szakirodalmi alap.

Ezeket elkerülve az esettanulmány szakdolgozatban módszered tudományos értéket és szakmai mélységet ad a munkádnak.

Esettanulmány GY.I.K.

Összegzés

Az esettanulmány szakdolgozatban módszer az egyik legjobb módja annak, hogy gyakorlati tapasztalatokra építve mutasd be az elmélet alkalmazását.
Segítségével nemcsak elemezni tudsz, hanem megoldásokat is javasolhatsz, ami önálló, értékes és meggyőző kutatási munkát eredményez.

Legyen szó korábbi esetről vagy saját megfigyelésről, a kulcs a rendszeresség, elemzés és következtetés.
Ha ezek megvannak, a dolgozatod nemcsak jó jegyet hoz, hanem valódi szakmai értéket is képvisel.

Konzultációhoz itt találsz információkat: Konzultáció

Amennyiben a munkádhoz van szükséged esettanulmány készítésre, akkor nézd meg oldalam: Andrea Koza